Rawrr♥.!!

Csak ülsz... És érzel. Valami különlegeset, valamit, amit még soha. Csak élsz. És érzel. Valamit a szívedben. Valakit a szívedben. A lelkedben. Egész lényedben. Mindig. Egyfolytában. És rádöbbensz. Ez a Boldogság. Ő. és nincs itt melletted. egyedü

Egyre gyakrabban rajtad felejtem a szemem, rengetegszer rajtakapom a gondolataimat nálad. Kívánom a közelségedet, és szeretnék minél közelebb kerülni hozzád. Az előbb néztelek, majd megérintettelek, és rémülten éreztem, mennyire vágyom rád. :$

Ha van, ami a fáj, de van, aki vár
Akkor tudom, hogy jobb lesz majd ezután
Sok mindenki fél, de ott a remény
Hogy ott leszünk majd a végén te meg én:o3

FÁJDALMAS DOLOG │
1. visszakapni az érzéseket, amiket megpróbáltál elfelejteni.
2. visszaemlékezni a szép időkre.
3. megpróbálni elrejteni, amit érzel.
4. olyat szeretni, aki mást szeret.
5. elkötelezni magad valaki iránt, ami nem tart örökké.
6. védeni a szíved azzal, hogy ne szeress valakit.
7. túlságosan szeretni valakit.
8. igaz szerelem, rossz időben.
9. vállalni a kockázatot, hogy újra szerelembe ess.
10. elfogadni azt, amit sose hittem volna.
11. 'mi lett volna, ha' mondatok...

*Ha hiányzom,majd ír.
Ha kellek neki,értem jön.
Ha azt akarja,hogy az övé legyek mindent megtesz azért.
Ha elenged majd rájön idővel mit veszített,
De akkor már késő...

*Egy nap majd hiányozni fognak az üzeneteim,amiket küldtem neked.
Hiányozni fog,hogy mennyire aggódtam érted,amikor túl sokáig voltál kint.
Hiányozni fog az idegesítésem és,hogy mindig sokáig kellett várj rám.
Egy nap amikor már eltünök,hiányozni fog,hogy volt valakid,aki akart téged,és...
...amikor már nem leszek itt többé, Hiányozni fogok!!

Egy nap a könny azt mondta a mosolynak:Irigyellek,amiért mindig boldog vagy.                                                                                              A mosoly csendben válaszolt:Ezt rosszul gondolod,mert sokszor nagyon nehéz elrejtenem a te fájdalmaidat:| 

Nevetnem kéne, de nem olyan mint régen!
Nevetnem kéne, mert álmodok ébren!
Nevetnem kéne, csak súgd meg a választ
nehéz időkben,ki nyújt nekem támaszt? ....

Azt hiszed, hogy téged akar az összes lány
Azt hiszed, hogy téged néz minden szempár
Azt hiszed, hogy te vagy a legnagyobb szám
Én vagyok az, akire sok új dolog vár . 
Azt hiszed, hogy körülötted forog a föld 
Elég gyengén játszod el a nagymenőt
Sajnálom előre a következőt
Aki a kamu dumádnak szépen bedőlt
Nem kellesz már nekem
Örülök, ha nem vagy velem
Az életem így tudod sokkal szebb 
Ne gyere vissza hozzám
Nem hiányzik a botrány
Nem érdekel, bármit mondhatsz nekem!!

Ekkor vetődne csak fel mindkettejükben a nagy kérdés:
Barátság vagy szerelem ez a kettőnk közti mély érzés?
E kérdésre a választ nem olyan egyszerű megtalálni,
Mert ahhoz, hogy megértsük, a másik szívébe kéne látni.. .

Kedves Mikulás Bácsi! 
Tudom nem voltam a legjobb lány ebben az évben,de talán jövőre megjavulok.Talán!
Az idén nem kérek sokmindent,csak 'Őt♥' 
Remélem elolvasod ezt a postot kedves Télapó,és elhozod nekem egy piros masnival♥ 

Figyelj! Ha egyszer meghalok, elfújok néhány csillagot, mint tortán a gyertyát, hát csak ne sirassatok.
Figyelj! Ha egyszer meghalok, némák legyetek, s szótlanok, ha temettek, ne földeljetek, s szóval ne méltassatok.
Figyelj! Ha egyszer meghalok, könnyek nélkül búcsúzzatok, ha ismertetek, megértitek, ha nem, minek hazudjatok!?
Figyelj! Ha egyszer meghalok, vidámak legyetek, s boldogok, örvendjetek a tudásért, hogy én már jó helyen vagyok.
Figyelj! mert egyszer meghalok, de most kellenek a szép napok. A törődés, a tiszta gondolat, őszinte szeretet, társ-tudat, mert a szívem még..hallod? Még eleven, még dobog, most kell, hogy szeress, mert most még élek, most örülök a virágnak, ha kapok.. most még... Figyelsz rám??? mert most még itt vagyok..

A barát egy mosoly, mely bátorít, ha félsz;
a barát a taps, mely ujjong, ha célba érsz.
A barát egy kéz, mely felhúz, ha elestél;
a barát az álom, mit éberen kerestél.
A barát egy könnycsepp, mely érted hull, ha baj van;
a barát gyémántpáncél, óv téged a harcban.
A barát egy nevetés, mely felharsan, ha meglát;
a barát egy rózsakert, mely Neked nyitja bokrát.
A barát egy csillag, mit az éj varázsol;
a barát egy dallam, mit meghallasz bárhol.
A barát a láng, mely kitáncol a tűzből;
a barát az emlék, mit szívedben őrzöl.
A barát is csak ember,s néha tán hibázik, de szeret, s ha nincs veled, érzed, hogy hiányzik... 

`Nekem olyan fiúra van szükségem
,aki érezteti velem,hogy szeret,
elviseli a sok baromságomat,hogy idióta vagyok,
és büszke arra,hogy a barátnőjének hívhat_!!`

Van,hogy egy apróság megváltoztatja az életünket..
Hirtelen, amikor a legkevésbé számítunk rá,történik valami, és új irányba indít. 
Olyan útra, ami csupa meglepetés.
Hová érkezünk?
Ez az út maga az élet.
Így keressük a fényt. 
De hogy megtaláljuk a fényt, előbb át kell jutnunk a sötétségen!

Hogy is kezdjem el?
Ami elmondhatatlan,hogy is mondjam el?
Amiért érdemes volt megszületni tán,
S meghalni sem nagyon nagy áldozat talán,
Mert szeretem...:)

Hiányzik!
-De te is neki! 
-Nem, ő azt állítja, elfelejtett. 
-Csak tagadja, hidd el!
-És ez mire jó neki? 
-Fontos neki mások véleménye, a büszkesége, az egója, bosszút akar állni, de közben nagyon szeret téged! 
-De ha ez így van, miért nem jön vissza hozzám? Miért csinálja ezt velem? 
-Fél. Csak szimplán fél. De szeret, csak nem meri kimutatni. Lehet, hogy csak évek múlva jön rá, hogy hülye volt, hogy elhagyott. De akkor már késő lesz!

Csak ülsz némán, és azon gondolkodsz, hogy lehetsz ennyire szerencsétlen. Mindent elrontasz, mindenről te tehetsz, és nem vagy képes változtatni ezen. Nézel ki a fejedből. Miért nem tudod már elfelejteni? Semmi esélye sincs annak, hogy te meg ő, ti legyetek. Hiába álmodozol róla… úgysem lesz köztetek semmi.. jobb lesz, ha feladod. Fáj, de tudom, hogy jólesik, neked ez kell.. a szenvedés. Próbálod elfelejteni.. de nem megy, mert mindig benne van az álmaidban, a gondolataidban, és a …. szívedben..

Szeretném látni a szemed,mely csodásan ragyog,Belenézni mélyen,hogy lásd ki vagyok.Olvass gondolataimból,Tedd szívedre kezed,hallod,érzed?Azt dobogja szeret.

 Te mosolyogsz én viszont szenvedek,Te nem félsz,én viszont reszketek.Rettegek attól,hogy egy napon szemembe nézel,S azt mondod: Én már mást érzek!

Érezni..
Érezni azt, amikor mást szeret,Érezni azt, amikor elfeled,Érezni azt, amikor mást csókól,Érezni azt, amikor elindul,Érezni azt, amikor eltűnik,Érezni azt, amikor megszűnik.

Azt hittem szeret,S el soha nem feled,De nem így lett, mert elment.S bennem mély sebet ejtett.Ez a seb soha be nem forr,Mert szívemig hatolt,S ebből csak egy plátói szerelem maradt,Mert szerintem ő végleg felejteni akar.

Láttalak a múltkor,
Mosolyogva néztél,
Éppen úgy, mint akkor,
Mikor megigéztél.
Vérpiros ajkaid
Mosolyogni kezdtek;
Olyan bájos voltál,
Mint mikor azt sugtad:
"Édesem, szeretlek!"
Láttalak a múltkor,
Mosolyogva néztél,
Gyönyörű vagy most is,
De meg nem igéztél.
Vérpiros ajkaid
Mosolyogni kezdtek;
Olyan bájos voltál,
Mint mikor hazudtad
Ezt a szót: "Szeretlek!"

Mit ér a szerelem ha ő nem szeretMit ér a szerelem,ha ő nincs velem?Miért vagyok én ezen a világonHa ő már egy elérhetetlen,messzi álom...Nem tudom van e még reményHogy ő valaha hozzám visszatérOly tisztán mondta mennyire szeretDe azt is hogy talán majd egyszer elfeled!!

Szavak helyett,nehéz ezt így leírni,Ezért nem is akarok sokat ígérni.Egy szó,amit érzek irántad:SZERELEM.Ha kell,leírom százezerszer: SZERETLEK!Tudom ez csak egy szó,de milyen bíró!Túl gyáva vagyok szemedbe mondani,Talán egyszerűbb lenne,az égről csillagot lopni.Szavak helyett,inkább éreztetni akarom veled,ezeket az érzelmeket.S ha viszont érzem a Te szereteted,Boldogan vallom szemedbe,e lángoló szerelememet!

'Emlék..
Sétálok a régi parkban 
Kósza szellő meg-meglebbenti hajam,
S egy régi zeneszót lop fülembe,
Mi mélyre hatolva sajog szívembe.
Emlékeimmel van hát ismét dolgom,
De benne, nem hallatszik már a hangom.
Bűbájos emlék, édes néma álom,
Arra a rózsás korra visszavágyom.
Meleg érzés száll át merengő lelkemen,
Már látlak könnycseppben, mi remeg szememen,
Előttem állsz, s mosolyog szép kék szemed,
Felém nyújtod reszkető bársonyos kezed.
Szorosan, rajongva magamhoz ölellek,
Érzem, tudom, most is ugyanúgy szeretlek!
Míg élek, én bíz, soha el nem feledlek,
Mert mint egykoron, azonképpen szeretlek..'

A lány...
A lány szerette, A fiú nem
A lány felnézett rá, A fiú nem
A lány szerelmett vallott, A fiú megalázta,
A lány sírt végette, A fiú kinevette
A fiú csak akkor jött rá mit tett,
Amikor a lány sírjára virágot tett!

Csak az biztos...Már más idők járnak, mindeki változik.Senki se akar már ovodásnak látszani.Mindenki egy kapcsolatot keres.S egy olyan embert kit becézgethet.Akivel órákat együtt tölthet a parkban.Akinek minden percben mást suttoghat. Akivel megnézhet egy új filmet.S közben odabújhat mellé egy kis időre.Aki mellett megszűnik a valóság érzett. S elfelejti azt, hogy már menni kéne.Akivel megoszthat bármit, bármikor.A legféltettebb titok is nála landol.Akivel álmodhat éjszaka szerelmes történeteket.Akinek reggel elmondhatja ezeket.Akit boldogan mutatt be a szüleinek.Akivel úgy érzi teljesen őszinte lehet.Aki mellett az idő csak úgy megáll.Aki mellett biztonságban érzi magát/ Megvédi őt minden bajtól és rossztól. S ettől úgy érzi a szíve még jobban lángol. Bárcsak én is érezhetném már ezt.Bárcsak én is látnám a rózsaszín felleget.De nem, nem látom, mert az enyém elhagyott.Hogy jó így, vagy sem, nem tudom.Csak az biztos, hogy őt pótolni nem tudom.

Vége lett...Tegnap írtam pont egy verset róladS ma mit add isten újra láttalak.Te nem tudom, hogy észrevettél e vagy sem.Csak az biztos, hogy én néztelek.Jól érezted magad, nem voltál szomorú.Úgy látszik téged nem ért utól a bú.Engem viszont elért, szíven is talált.Azt hittem kettéhasad, annyira fájt. S ami a legszörnyűbb az, hogy el se érhetlek.Hogy az utolsó reményem is elveszett.El se múlt a gyász idő de te már mással vagy.S így örökre elérhetetlen maradsz a számomra. Most hogy erre így rájöttem talán könnyebb lesz.Könnyebb lesz túljutni az egész szerelemen.Nem más karjába menekülök az biztos.Sokkal inkább egyedül maradok.Jobb lesz nekem így, nem kell más.Nem kell hogy összetörjék azt ami nincsen már.Hisz elvitted magaddal a szívem. Így ezt más soha nem kaphatja már meg. Te voltál az első kit ilyen közel engedtem, Ki betekinthetet az életem egy részébe.Kivel együtt nézhettem meg filmeket. S ki életem részévé vált egy örök életre. Szép emlék, s szép álom marad már mind ez.Mert úgytünik a tündérmesének itt vége lett.

Gyűlölöm magam,

Mert megszegtem szavam.Nem tartottam be ígéretem És lásd,most hiányzol nekem.Fáj a szívem érted,Pedig nem akartalak megszeretni téged.Mi van velem?Miért kínzom megint összetört szívem?Nem értem,miért kell nekem folyton a tüzes érzelem,A boldog percek.A csókok,a szerelem?

Súgjátok meg néki ti rövid sorok,Ha majd csalódás éri s zokog.Csalódtam én is, csalódni fáj,De szeretni mégis muszáj.Ha valaki elmegy,ne hívd vissza többé,A megsárgult emlék,sem lesz tiszta többé.Ha eltudott menni,s ott tudott hagyni ,Nehezen akarva,de el kell feledni!Nem érdemes sírni,ha gyötör a bánat,Csak kinevetnek téged,ha mindig sírni látnak!

 Csak egyszer beszélhetnék veled,Csak egyszer foghatnám a két kezed.Csak egyszer hallgatnál meg engem,Csak egyszer értenéd meg azt, ami fáj nekem.Csak egyszer,egyetlen egyszer....Csak egyszer nézhetnék mélyen a szemedbe..

Reménytelen szerelem!
Szeretlek, hisz te vagy a mindenem,
akármit megtennék teérted..
Kár, hogy szerelmem észre sem veszed,s azt se tudod, hogy egyáltalán létezem.Sokat gondolok arra, milyen lenne ha te meg én,de ki kell ábrándulnom, hisz nem lehetsz az enyém!Annyira akarom, hogy kézenfogva menjünk végig az utcán,s egy forró csókod érintse a szám!De ezek az álmok megmaradnak nekem,hisz teljesülni sosem fognak, azt érzem.Sosem fognak, hisz te mást szeretsz,s én pedig elfogadom, hogy te észre sem veszel!

Fáj!!
Fáj valami, a szívem vagy a lelkem,nem tudom, hogy melyik erősebben!A lelkem amin átgázoltál, vagy a szívem amit darabokdra zúztál!Fájnak a szavak, amiket mondtál nekem,azok közül egy nagyon, az hogy Szeretlek!Fáj látni aranyos tekinteted, miközbe tudom, hogy ez már egyszer becsapott engem!Fájnak az emlékek, amiket veled átéltemjó és rossz élmények egyaránt kínoznak engem!Fáj a gondolat, amelyben csak te jelensz meg nekem,s nem tudom elfeledni mennyire szerettelek!Fáj a szó, az aranyos tekintet,fáj az emlék, a gondolat, melyek csak rád emlékeztetnek!

Ismertél engem,én nem ismertelek téged!A sors keze még is összehozott minket.Találkozásunk véletlen volt csupán!Egy gyönyörű szép este csöndes éjszakán,Akkor még nem tudtam mi az a Szerelem!S a szomoruságot csak hírből ismertem.Most tudom mi a bánat:Álmatlan éjszakákon zokogni utánad!

 Furcsa volt, hogy újra láttalak,a mai napig nem tudom miért imádtalak?Bölcsek azok az emberek, akik szerint a szerelem vak,a hideg futott végig a hátamon, ha arra gondolok kívántalak.Rád mosolygok, de nem nézek a szemedbe,még mindig a poklot látom benne...Sose vigyáztál rám, gyakran szívembe tapostál,ha megbántottál, elég volt annyit mondanod: "hiányoztál."Érted éltem, ha kellett megbocsátottam,mostmár tudom, hogy hibáztam.Nem Te voltál, aki segített,nem Téged bántott a lelkiismeret.Nem számít, egy tévedés voltál,s ha Rád nézek az is maradtál.Nem hiszek már Neked,látom, hogy hazudik a szemed.Csak az érzésekkel játszottál,egyszer rájössz, hogy egyedül maradtál.Remélem akkor ott leszek,s szívből kinevethetlek...A sors általában igazságos,a bosszú legtöbbször mámoros.Nincs már számodra bocsánat,nem érdemled meg a szánalmat."

Haragszol arra,Kit el kell felejtened,S rádöbbensz arra,Hogy mégjobban szereted,Gyötörni akarnád,De nincs hozzá erőd,Mert tudd meg,Még mindig szereted őt!

Volt-e már szivedbe fájdalom?
Sirtál-e már egy bús dalon?
Mert ha netán nem könnyeztél,
Szivből nem szerettél,
Szivedben nótázott egy cigány,
Bús voltál egyszerre s vidám,
Sirtál s kacagtál a dalon,
Szivedben két húron játszott a fájdalom!

Újra a régi helyen jártam,
Annál a padnál,melynél veled voltam !!!
Ott voltam egyedül,s néztem az eget.
Mint tavaly ilyenkor a két szép 
Szemed!!!
Meleg volt,de mégis fáztam,
Mert akkor is az ölelésedre vágytam!!!!
Hiányzot a csókod!!!
Tudnod kell,hogy híányzol nagyon,
Nemtudom,hogy gondolsz-e rám
Vajon!!!
Reményeket kutatok,s álmokat
Kergetek,
Mert remélem egyszer még veled
Lehetek....És ezek nem csak szavak,hanem érzések!!!!$zeretlek

Te gyújtottad a szívemet lángra,
Hogy aztán eltipord a sárba!
Ha megtudtál tanítani,hogy csak álmokkal
szép az élet
Taníts meg most arra is,hogy felejtenem kell téged.

Hiányzol .. napról napra egyre jobban, a beszélgetések, és Te magad. Hiányzik, amikor este már alig bírtam nyitva tartani a szemem, de te még nem köszöntél el, így maradtam, csak neked írtam, és csak miattad volt jó kedvem.. igaz, sokszor veszekedtünk, de akkor is hiányzol az életemből. Néha, azon gondolkozom elmondom. De mivel semmit nem változtatna a helyzeten nem teszem. És mivel nem tudom nagyon a szavakat sem megváltoztatni, és igen egyhangúnak és átlagosnak tűnik,de hiányzol.Nagyon.. 

..Bánatomban forgolódom, görnyedek a földre,
Egyszer megígértem szeretni foglak téged mindörökre.
De elhagytál, nincs tovább, vége minden szépnek,
Nem maradt már semmi csak egy ének, fel az égnek.
Még mindig hiányzol, minden nap gondolok rád,
Minden percben fognám kezedet, csókolnám a szád.
Megtanultam szeretni, és te segítettél ebben,
Még mindig szeretlek, nem tudom kifejezni szebben.
Már csak ennyire vagyok képes, már csak ennyi telik tőlem,
Dallamok mögé rejtőzöm mert mind idáig féltem.
Talán utoljára mondom el mit érzek, de ez így marad,
A hős szerelmes távozik, most véget ér a színdarab.
Szívem mélyén magam mögött hagynám ezt a világot
Csak annyit kérek emlékezz rám, és ne kérdezd meg ki bántott...

Hűvös esős éjszakában ágyad mellett állok,
gyöngéden átkarollak, s álmaidra vigyázok.
Vigyázok rád, mert nagyon fontos vagy Te nekem,
szép álmokat kivánok, jó éjt kedvesem.

Kit igazán szeretsz, az hiányzik. Megbocsájtod, ha hibázik.
Eltűröd, ha olykor bánt vagy hazudik neked.
Ha mindezt elviseled, tényleg igazán szereted!

A múltam már a múlt, jelen van a jelen...
A jövőmet olvassák, ha nyújtom a kezem.
De én lazán átverem a jósokat,
Mert tenyerembe magam vésem a sorsomat!

''Egy kis pillangót kergetek,mióta csak élek.
Soha nem figyelek.mikor hová lépek.
Ő pedig csak csendben messze elrepül,
S néha-néha a távolban újra előkerül,
Tudom úgysem lesz enyém mégis szaladok,
De az évek során egyre lassabban haladok,
A körülvevő emberek csak néznek rám bután,
Én pedig csak futok...futok az álmaim után.''

Gondolj rám, ha már nem leszek veled,
Gondolj arra mennyire,szerettelek.
Gondolj a sok szép időre mit együtt töltöttünk.
Az utolsó napra, mikor kimondtad: végeztünk.
Gondolj arra a fájdalomra, amit akkor átéltem.
Nem is sejtetted, mit jelentettél nekem.
A legjobb barátomat, az egész életemet ,a boldogságom, a végzetemet.
Te voltál az, kire életemet bíztam volna.
Te voltál, kiért a pokolba is mentem volna.
S íme e könnycsepp miattad, folyik arcomon.
Tudd, hogy hiányzol nagyon ,gondolj erre, ha már máshol
leszek és más teszi szebbé életemet.
Emlékezni fogok rád, mint egy régi barátra,kiért életemet áldoztam volna.
S idővel gondolsz rám, mikor már nem leszek veled, arra mennyire szerettelek.
Gondolsz a sok szép időre mit
együtt töltöttünk,és arra a napra mikor kimondtad, végeztünk.
Egy rózsát helyezel kezeddel síromra,szemedből egy könnycsepp folyik arcodra.
Sírva kéred, bocsássak meg neked,s én a túlvilágról válaszolok:
érted mindent megteszek. *-* :|

Ha elindulsz egy úton, lehet, hogy nem érsz célba,
de nem baj. Mert az a lényeg,
hogy az úton Te magad mennyit változtál!

CSAK ÜLÖK | a gép előtt, és várom hogy írj,
nézem a telefonom, várom hogy hívj.. de hiába remélem,
hiába várom, kezdem úgy érezni,
hogy nem te vagy a párom :/

ENGEM NEM ZAVAR | ha a fogkrémet nem hátulról nyomod ki
a tubusból, ha este focit nézel a tv - ben, ha viccből
oltogatsz, ha késel a megbeszélt helyről,
ha elmész a barátaiddal bulizni, ha megijesztesz egy
horror film alatt, ha kinevetsz mikor elrontok valamit,
ha nem vagy romantikus, ha nem lelkizünk órákat,
ha nem nevetsz minden viccemen...Nekem mindegy ,
csak te legyél velem!?

AZT MONDOD | hogy Ő mindennél fontosabb neked?
Akkor miért nem írsz rá? Ja,
mert a büszkeséged fontosabb.

Ha úgy érzed eldobtalak magamtól
Feledd ezt az érzést mert én mindig ott vagyok
Benned élek még ha nem is vagyok veled
Fogom kezed csak észre kell venned ¦

Aki mindennap könnyes szemmel ébred
Aki ugy érzi senkivel se élhet
Aki úgy érzi nem ővé a világ
S szívét csak fájdalom járja át
Aki úgy érzi senkije sincsen
Aki úgy érzi élete már nincsen
Az tudja igazán mit érez az
Akinek szívéhez már nincsen vigasz
Az tudja igazán milyen szeretni
akit egyedül hagytak magányosan élni.

nem szeretlek ~ csak folyton te jarsz a fejembe
nem hianyzol ~ csak ha eszembe jutsz,konnycsepp lesz
a szemembe
nem faj semmi ~ csak az a sok repedes a szivemben
elgoglak felejteni ~ csak gondoltam elobb kozlom mit
ereztem..

Kezedbe adtam azt mit a legjobban féltettem, a szívem,
a lelkem, a romokkal teli életem. Padlón voltam,
és te mégis rúgtál rajtam egyet..

Egy nap majd hiányozni fognak az üzeneteim ,
amiket küldtem neked . Hiányozni fog ,
hogy mennyire aggódtam érted , amikor túl sokáig voltál
kint . Hiányozni fog az idegesítésem . Egy nap ,
amikor már eltűnök , hiányozni fog , hogy volt valakid ,
aki akart téged . És amikor már nem leszek itt többé ,
hiányozni fogok ! :)

~ Minden lány álma az, hogy egy srác felhívja őt
hajnali 3-kor, és azt mondja, "Hé bébi, csak azt
akartam mondani, hogy szeretlek." ..:)¦

~ Egyszer egy éjszakán te is fogsz majd sírni,
s kijössz a temetőbe síromat megnézni.
Síromon egy kismadár panaszosan zengi; Itt nyugszik,
ki veled boldog akart lenni! :/

Te voltál az én szőke hercegem, azon a bizonyos fehér
lovon. De rá kellett jönnöm, hogy ebben a mesében nem
én vagyok a királylány.

Mért nem tudom elfogadni,hogy örökre vége,
miért várom most is, hogy visszajöjjön végre?
Mért álmodom mindig, hogy velem van újra?Miért kell
naponta gondolnom a múltra?Miért fáj, ha látom,
vagy miért fáj, ha nem,Miért van,hogy feledni nem tudom
ma sem?Miért fáj, ha szavak nélkül, némán eltapos,
hisz ez köztünk szinte már mindennapos.Miért érzem azt,
hogy mégis jó lehet?Miért kell szeretnem, ha ő nem
szeret?!

Akkoriban úgy gondoltam, hogy soha többé nem akarok
már szerelmes lenni. De akármennyire fáj is,
akármennyire kínzó, szeretnék még egyszer ébren álmodni. Még egyszer tiszta szívből szeretni valakit.

szeretem .. de ő nem ugy néz rám :( nagyon rosz érzés
ugyérzem belehalok, hogy ujra lássam. De csak annyit
kéne mondania nekem,hogy hagyjam békén nem akar tölem
semmit.. de nemmondja és én szeretem és nemtudom
elfelejteni megörülök ¦

Meglehet, hogy könnyen nevetve
búcsúzunk. Mégis fájni fog, ha újra találkozunk.
Nem tudja senki, hogy erről ki tehet, de akkor majd
búsan lehajtod a fejedet. Megállnál százezerszer,
ám mégis tovább lépsz, mert búcsúzni könnyű,
de feledni nehéz.

Amit érted teszek, azt nem tenném senki másért.
Mindent feladok a biztos csalódásért.
Amit érted megélek, abba már belehaltam volna.
Ezerszer feladnám, ha nem rólad szólna.

Levegőnek nézel, ahogy elmész mellettem s letagadod az
érzést, hogy valaha is kellettem...
Nem nézel a szemembe, tán félsz attól, amit látnál?
Pedig a szememben van minden mire valaha is vágytál!"

Elszorul a torkom, ha szembe jössz velem.
Elárul az arcod, de nem beszélsz te sem.
A boldogságunk mellett csendben elmegyünk.
Mondd: Miért jó így nekünk?

Mikor rád gondolok, megremeg a lelkem,
ilyenkor úgy érzem, bilincsben a testem.
Mindig itt vagy velem, mégis oly távol,
csak én tudom, hogy mennyire hiányzol.

Ha álmodom, ne